1972-től a Magyar Lóverseny Vállalat égisze alatt futották a magyarországi ügetőversenyeket. Mai részünkben egészen a rendszerváltozásig vesszük végig a ranglistavezető hajtókat. Feltűnő, hogy 100 sikerig egyikük sem tudott eljutni, illetve az, hogy 18 év alatt 6 hajtó is championként tudott végezni. Az év, a hajtó neve és győzelmeinek száma olvashatóak
1945-től kezdődően fokozatosan, de erős ritmusban rányomta bélyegét lóverseny-, egyben ügetősportunkra az államosítás. 1950-ben megalakult a Lósport Vállalat, mely a szocializmus minden létező problémáját magában foglalta. Megszűnt a magántulajdon, a hajtók, idomárok, illetve a lóversenyzés minden szereplője alkalmazottként dolgozott tovább. Szerencsére legalább a pályán maradhatott a legjobb hajtók többsége. Most
1920-tól kezdődően Budapest immár Bécstől teljesen elkülönülve, kizárólag saját lábán megállva üzemeltette az ügetőt. Ez időtől kezdődően tűnnek fel azok a zseniális hajtók, akikre, ha máshogyan nem is, de leírások és korabeli szemtanúk segítségével már könnyebben emlékezhetünk. Sorozatunk 5. részében a II. világháború végéig tekintjük át a champion hajtók sorát.
1905-től kezdődően indult be az ügetőversenyzés folyamatosan, úgymond rendszeresítve hazánkban. Ne feledjük, hogy ekkoriban még létezett a Monarchia, azaz elsősorban krieaui, badeni, illetve Budapesten, az Erzsébet királyné úti pályán csaptak össze a legjobbak. És tényleg a legjobbak, hiszen Európából, de még inkább Amerikából jöttek a jobbnál jobb ügetőhajtók. Kontinensünkről érkeztek
Az ú.n. Erzsébet királyné úti pálya 1897-ben nyitotta meg kapuit, tehát innentől kezdve ismét szabályos, kijelölt versenypályán indultak a fogatok. Ez volt a Millenáris pálya, mely azonban még mindig nem volt igazán kiválónak mondható egészen az 1905-ös korszerűsítéséig. Most tekintsük át ennek a korszaknak a championjait. Az év, a hajtó
Budapesten 1892-től 1897-ig nem rendeztek egyesfogatú ügetőversenyeket, csak kettes- és négyesfogatokkal versenyeztek, ráadásul nem is szabályos hippodromokban rendezték a küzdelmeket, hanem távhajtású futamokat tartottak. A hajtó championátus tekintetében is ezt vettük figyelembe. Az év, a hajtó neve és győzelmeinek száma olvashatóak táblázatunkban, melyet Dr. Vecseklőy József „A magyar ügető” c.
A hőskor championjait 1883-tól tarthatjuk számon, hiszen ez évtől kezdődően tartották a pesti versenyeket szabályos hippodromban, a Tattersall pályáján. A championátusba beleszámították a budapesti, a vidéki és a bécsi eredményeket is. Első részünkben a budapesti ügetőversenyek szünetelteteséjéig, azaz 1892-ig vettük sorba a championokat. Az év, a hajtó neve és győzelmeinek
2023 Gyolai Zoltán 5 (27,78%) 2022 Gyolai Zoltán 5 (29,41%) 2021 Gyolai Zoltán 7 (30,43%) 2020 Fazekas Andrea 7 (36,84%) 2019 Gyolai Zoltán 9 (30,00%) 2018 Tänczer Tamás 9 (30,00%) 2017 Nagyváry Andrea 10 (38,46%) 2016 Tänczer Tamás 13 (38,24%) 2015 Balogh Bernadett 11 (42,31%) 2014 Turbucz Sándor 16 (47,06%)
Mostani statisztikánkkal azt szemrevételezzük, hogy mely idomárok nyerték az adott esztendőben a legtöbb pénzdíjat századunkban. Akárcsak a hajtóknál, úgy itt is Fazekas Imre a csúcstartó, mivel ebben az évszázadban 14-szeres tréner championnak mondhatja magát az örökifjú Pimri. A legmagasabb megnyert forint összeggel is ő dicsekedhet, mert 2007-ben több mint 5
Jelen összeállításunkkal számba vesszük, kik is nyerték az adott esztendőben a legtöbb versenyt hajtóként századunkban. Veretes a lista, úgy hisszük, nagyon jó csemegézésre nyújt lehetőséget ez a statisztika. Fazekas Imre a csúcstartó, hiszen 8 alkalommal került a korona a fejére az esztendő végén. Hosszú kihagyást követően ült ismét a trónra
